„Él” egy falu Észak-Magyarországon, Nógrád megye dimbes-dombos lankái között. Varsány évek óta csinosodó és egyre szerethetőbb, élhetőbb település.
Közúton Balassagyarmat vagy Salgótarján felől juthatunk el ide. Egy biztos: a 22-es útról Szécsénynél dél felé kell letérni, s jó öt kilométer megtétele után erre a gyönyörű helyre érkezünk.
A történelemkönyvek már 1219-től emlegetik a falu létezését, jász néptöredékek letelepedésével, majd török vendéguralommal. Varsány 1562-ben Hasszán bin Ahmed hűbérbirtoka volt. A közeli Tábpuszta a középkorban önálló településként működött, ám a pusztán álló idős fűzfa védett, földre támasztott gallyai gyökeret eresztettek, s maguk is fává nőttek, így az egyetlen fa ligetté fejlődött. A ma is élő ligetté…
Varsány azonban nem a múltjából él. Jelene úgy alakul, mint valamikor a tábi fűzfának, csak manapság az itt élők mindennapjai, a település közösségi élete, a helyieket és térségbelieket összekovácsoló programok jelentik a ligetet, a nem csupán álmokat dédelgető, hanem a terveket megvalósító falut. A falut, amely a vidéki lét megőrzését tűzte ki képzeletbeli zászlajára – munkát, fáradtságot, összefogást nem sajnálva.
S ha valaki feltenné a kérdést: mit gondolnak a vidéki lét elnevezés alatt, gyorsan választ is kap. Itt szinte alig múlik el hétvége az év bármely hónapjában, amikor ne lenne valamilyen közösségi, jobb esetben össznépi rendezvény, legyen az óvodai, iskolai, hagyományőrző vagy kistérségi program. „Lendületben” él Varsány évek óta, ahol már országosan is ismert fesztiválokat, így a nemzetközi folklórtalálkozót, a lepényfesztivált, a Szent Mihály napi felvonulást, templomkerti koncertet, újabban helyi termelői piacot is rendeznek. De nem ugorjunk ennyire előre!
Ahhoz, hogy mindenki megelégedésére alakuljon a falu élete, szükséges egy olyan összekovácsoló erő, mint maga a polgármester, Pintérné Kanyó Judit és az általa vezetett önkormányzat. A faluvezető persze szerényen elhárítja ezt a megközelítést, ám a tényeket nem tudja letagadni. Judit asszony a Nógrád Turizmusáért Egyesület, a Nógrádi Kézműves Műhely Egyesület és a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesület vezetője. Amúgy civilként, régi értelmezésben társadalmi munkában. Mellesleg jól bírja, a civil szervezetek – melyek székhelye Varsány! – kiválóan működnek, és jó árukapcsolásnak tűnnek. De miért is ne, ha a tavaly átadott helyi Kézművesház és tágas kertje megadja az alaphangot a civil szervezetek munkájához. S még egy fontos adalék: Varsányban 12 bejegyzett civil szervezet működik!
Pintérné Kanyó Judit számára természetesen legfontosabb a falu, az itt élő majd 1800 lakos életének, életminőségének, lehetőségeinek kiaknázása. Ezért is a sok közösségi program, s ezért is igyekszik minden olyan alkalmat megragadni az önkormányzat vezetőjeként, melyek szebbé és jobbá teszik a varsányiak mindennapjait. Ennek egyik közelmúltbeli történése a falugazdaság megalakításavolt.
A faluközösség alkalmas volt régen és alkalmassá tehető ma is arra, hogy önmaga gazdaságát megszervezze – mondta a polgármester. – Az ellenben nyilvánvaló, hogy a felelős gazdálkodás megvalósulásához, az önkormányzatok feladatai közé a közfeladatok ellátását, a település gazdasági alapjainak megerősítését szolgáló és értékteremtő gazdálkodási feladatokat is fel kell venni. Ezt tettük mi, amikor önkormányzatunk megszavazta a falugazdaságként működő közhasznú szervezet létrehozását.
– Mit remélnek ettől, mennyiben változhat a falugazdaság működésétől a helyi életminőség?
– Varsányban – a kistérség más településeitől eltérően – mezőgazdasági vállalkozások működnek, melyek állattartással, növénytermesztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, de található a településen vágópont is. A falugazdaság legfontosabb jellemzői a falu szükségleteit figyelembe vevő, ugyanakkor a külvilágra a piaci hatásokra is nyitott, konkrét fizikai termelés és a szolgáltatások nyújtása, értem ez alatt például a közétkeztetés alapanyaggal történő kiszolgálását, vagy a környékbeli kereskedő cégekkel való együttműködést.
A polgármester véleménye szerint gyors sikerről nem szabad álmodozni, ellenben az tervezett ütemet tartva felvirágozhat a falugazdaság. Pintérné Kanyó Judit úgy fogalmazott, hogy az első fázis az önellátás korszaka, mely az indulást, a tanulást, a kapcsolatépítést jelenti. Nem az azonnali üzleti siker és nyereség a cél, hanem a munkára szoktatás, nevelés, a tapasztalatszerzés és a közösségépítés megindítása. Ezt követően erősödhet majd a gazdaság, a második szakaszba tervezett „piacosodással”. Ez a már kiépült, szinte „üzemszerűen” működő szervezet teljesítményének növelését, új gazdasági lehetőségek felfedezését, a falun belüli vállalkozásokkal történő együttműködés erősítését és a településről történő „kilépést” jelenti. A „kiteljesedés” pedig már valóban a „Kánaán”: együttműködés a térség termelési kereskedelmi és szolgáltató hálózataival, közös szervezetek alapítása, vagy belépés azokba. Integráció és kooperáció, klaszter, külföldi kapcsolatok – ez a jövő.
– De mindez ilyen egyszerűen menne? – kérdeztem a faluvezetőt.
– Szó sincsen róla. A falugazdaság új típusú szervezet, melybe a közmunka, a Start-munkaprogram, a segéd-és szakmunkások alkalmazása jól beilleszthető. Ennek kapcsán többször hangsúlyoztam: akik itt dolgoznak, azok nem a polgármesterért vagy a pártokért „vannak”, hanem a falunak, tehát a faluért, az egész településért tevékenykednek. A termelést, szolgáltatást „vállalatszerűen” kell vezetniük, szakértelmet igénylő, speciális logisztikai, szervezési, munkajogi feltételek között. A faluvállaltnak gyorsan kell reagálnia az élet alakulására, mert a gazdasági döntések meghozatala operatív szervezetet és azonnali mechanizmust igényel. Nem terhelheti a falu önkormányzatát napi döntésekkel, ugyanis saját, igaz az önkormányzattal egyeztetett tervei és eszközei alapján önállóan gazdálkodik. Amit tudni kell: alapvetően nem a nyereség a cél. A tevékenység ugyanakkor tartósan nem lehet veszteséges sem, ezért döntéseikért maguknak kell felelősséget vállalniuk. Ám a célokért tevékenykedve a fejlődés belátható időn belül bekövetkezhet, s reményeink szerint így is lesz.
– Miközben pedig elindítják a helyi termelői piacot is.
– A helyi termékek országszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Bizonyára azért, mert egészségesek, és egy ellenőrizhető termelési láncot követően kerülnek a fogyasztók asztalára. Ezek ismeretében döntött úgy önkormányzatunk, hogy 2013. május 11-én (szombaton), ezt követően pedig minden hónap második szombatján termelői piacot szervez a helyi közösségi ház melletti szabadidőparkban, hogy a háztáji élelmiszereket árusító környékbeli termelők közvetlenül értékesíthessék portékáikat, és kézműveseink is bemutathassák remekeiket a látogatóknak.
Írta: Vaskor István
Forrás: www.sokszinuvidek.hu