A projekt adta lehetőségek
Eltűntek az unión belüli határok, így egyszerűbbé válik az utazás, amely ösztönzőleg hat az országok közötti idegenforgalomra. A szolgáltatások szabadságával kapcsolatban a turizmust érintően elmondható, hogy a turisztikai termék olyan sajátos, szolgáltatásokban megtestesülő áru, ahol nem a termék, hanem a termék igénybevevője lépi át a határt. A szolgáltatás és személyek szabad mozgása a turizmus tekintetében sok esetben egybeesik.
Az egységes belső piac alkotta biztonsági övezet az unió bővítésével tovább tágul. Ha figyelembe vesszük, hogy a béke és jólét iparágának is nevezett turizmus csak békében, biztonságos körülmények között működhet, úgy az uniós csatlakozásunk az ágazat egyik legnagyobb hajtóerejének is tekinthető.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország a világ legnagyobb – bár arányaiban csökkenő jelentőségű – turisztikai piacának válik részévé. Az ezredforduló első éveit jellemző arányok jól szemléltetik, hogy uniós csatlakozásunk mekkora piacbővülést okoz a turizmusban érintett vállalkozók számára is. Az EU-polgárok kétharmada az unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50%-a az EU piacán képződik, és a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70%-át ugyancsak az unióból érkező vendégek teszik ki.
Egységes európai szintű turizmuspolitika hiányában az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő. Infrastrukturális lemaradásuk pótlásához, elmaradott régióik fejlesztéséhez és a turisztikai ágazat fejlesztéséhez, valamint versenyképességük fokozásához forrásokra van szükségük.
A programsorozat a Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivállal indul, mely „összehozza” a rendezvénysorozat valamennyi szereplőjét. A későbbiekben zajló rendezvények szervezésekor is arra törekednek a szervezők, hogy egy-egy alkalommal több partner szervezet találkozzon. Ez újabb kapcsolatokat generálhat.
A programsorozat eseményei időrendben:
Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál (Magyarország- Varsány)
Ipoly-menti művészeti fesztivál (Szlovákia – Ragyolc)
Szarvasgedei lakodalmas fesztivál (Magyarország-Szarvasgede)
Magyar ízek, magyar színek (Magyarország-Kozárd)
Szent Mihály napi Palóc búcsú (Magyarország-Varsány)
Gesztenye fesztivál (Románia – Erdély – Karácsonyfalva)
Gyerekek kirándulnak az EU-ban (Magyarország-Szlovákia)
Európa nap (Magyarország Varsány)
9. Ipoly-menti kézműves fesztivál (Magyarország-Varsány)
(Szerbia – Palics)
„A fesztiválok összekötnek, a falak elválasztanak” nemzetközi konferencia a berlini fal lebontásának napján
A rendezvények szervezésében különös szerep jut a civil szervezeteknek, és az önkormányzatoknak. A projekt lebonyolítását egy projektvezető irányítja, aki felelősséget vállal az előkésztésért és a lebonyolításért, s aki már részt vett az országok közötti előzetes kapcsolatfelvételben is. Továbbá feladata a delegációk meghívása, a programok népszerűsítése, a megfelelő PR munka és a pénzügyi lebonyolítás. Különösen figyel az előleg szabályszerű felhasználására, biztosítja az előfinanszírozást, elkészíti a záró szakmai jelentést.
A menedzsert … fős szakmai bizottság támogatja. Valamennyi részt vevő országból egy-egy fő, tehát összesen 6 fő + a fő pályázó és partnerei. Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete, Nógrád Turizmusáért Egyesület, Nógrád Megyei Kézműves Műhely Egyesület, Varsányi Faluszépítő Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, Varsány Község Önkormányzata. Továbbá az előkészítő és lebonyolító munkafolyamatokban aktívan részt vesznek a fiatalok és az iskolások is, hiszen a jövőben nekik kell a kialakított kapcsolatokat tovább ápolni. A fiatatoknak komoly szerepet szánnak a szervezők a vendégek fogadásában, kiszolgálásában is, hiszen beszélik a partner országok nyelveit. A szervező létszám egy-egy településen meghaladja az 50 főt. Tehát összesen 200-300 főt érint.
A rendezvények szolgálatai és eredményei
Európa csak akkor lesz erős és hatékony, ha elősegíti a kultúrák közötti párbeszédet, az európai nemzeti kisebbségek jogainak védelmét és fejlesztését. Az európai civilizáció szempontjából megkerülhetetlen a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd előmozdítása. Ezek a jogok az adott kisebbség kultúrájának, nyelvének, vallásának és egyéb speciális identitásbeli jegyeinek megőrzését hivatottak szolgálni. A béke megteremtésére tett erőfeszítések támogatása Európa és a világ konfliktuszónáiban, feszültséggócaiban kiemelkedően fontos.
Az Európai Unió működőképességének fejlődéséhez elengedhetetlen az EU egységes belső piacához fűződő alapvető szabadságok erősítése, valamint a művelődés-, a tanítás- és a kutatás szabadságához fűződő jog védelme és a tudásalapú társadalom további fejlesztéséhez szükséges körülmények megteremtése.
A résztvevő országok „küldötteivel” arra törekszünk, hogy a lehető legteljesebb mértékben megismerjük egymás kultúráját, gondolkodásmódját. Minden ország, régió, település másként gondolkodik a vidékfejlesztésről, a fesztiválok, tanácskozások, konferenciák jelentőségéről. Másként akkor, amikor saját környezetében egy ügy érdekében tevékenykedik és megint másként akkor, amikor hálózatban, arra törekedve, hogy együttműködjön másokkal a jó gyakorlat és tapasztalat adaptálása érdekében. Ezért fontos, hogy a fesztiválok mellett tanácskozásokat, konferenciákat is szervezzünk.
A rendezvények tehát szolgálják:
a gazdasági versenyképesség javítását
a határ menti térségekben az eddigieknél jobb információáramlást
kulturális – és természeti örökségeink védelmét
az emberek közötti párbeszéd javulását
A programsorozat és a létrejövő hálózat hosszú távú eredményei:
Közös turisztikai célpontok létrehozása, közös marketing munka és PR tevékenység
A vidékfejlesztés területén oktatási programok megvalósítása, európai szintű alkalmazása, a jó módszerek adaptálása
A felnövekvő generációval megértetni, érdekeltté tenni őket abban, hogy a kapcsolatokat tovább ápolják
Munkaerő piaci lehetőségek kiaknázása a hálózatban résztvevő országokkal közösen
A társadalmi különbségek feloldása érdekében együttműködni, – új programok kidolgozása, pályázatokon való részvétel – mely eredményezheti a még nagyobb számú kulturált érdeklődőt a rendezvényeken
A programokon résztvevők folyamatosan bővítsék ismereteiket az Európai Unióról, legyenek tisztában a tagállamokkal, a különböző szerződésekkel, melyek a működést szabályozzák
Minden rendezvényen arra törekszünk, hogy kiadványokkal népszerűsítsük az Európai Uniót.
Célok
A programsorozat célja, hogy erősítse a határ menti régiók kapcsolatát. Lehetősége legyen a partnereknek megismerni egymás kultúráját, különösen a népi hagyományokat és a vidéki élet sokszínűségét. Mindezek figyelembevételével és megvalósításával egyfajta gazdasági növekedés is elérhető, különösen akkor, ha a helyi termékek piacra juttatását közösen szorgalmazzák. Ezek a törekvések már évek óta megfogalmazódtak, szükség van azonban nemzetközi tekintetben is az összefogásra, a közösségi kapcsolatok céltudatos szervezésére.
A kezdeményezések nem új keltűek, hiszen évek óta igen sokat tesznek az önkormányzatok és a civil szervezetek azért, hogy közeledjenek egymáshoz a közösségek. Több sikeres határon átnyúló projektet bonyolítottak le az érintett szervezetek, pl. a falusi vendéglátás képzése terén, de részt vettek tapasztalatcseréken is.
Minden érintett különösen érzékeny az Európában zajló pozitív folyamatokra. Nem lehet elmenni szó nélkül a berlini fal lebontása, vagy az Európához való csatlakozás évfordulójának megünneplése mellett.
Meg kell találni minden korosztály számára azokat az alkalmakat, eseményeket, ami emlékezetessé teszi számukra ezeket az eseményeket. Programsorozatunk összeállításánál minderre figyelemmel voltunk.
Másik fontos eleme lehet a nemzetek egymás közötti kapcsolatának az örökségvédelem.
A turizmus számára a térségi kultúra kiemelten fontos:
A természeti – társadalmi – gazdasági környezet alapvető eleme a kultúra
Az örökség idegenforgalmi vonzerőként, attrakcióként jelenhet meg a turizmusban.
A kulturális környezet a turizmus külső környezetének fontos eleme. A kulturális szint hat az utazási motivációkra, maga a kultúra az egyik kiemelt eleme a turisztikai vonzerőknek. A befektetői döntéseket un. „szoft” tényezőként befolyásolja a térség természeti szépsége mellett történelmi és a kulturális értékei is. Érzelmi alapon erősíti a térségi identitást, ezzel hatást gyakorol a terület népességmegtartó erejére.
Az örökségturizmus középpontjában az örökség áll, amely olyan múltbéli, az elmúlt időkből származó értéket jelent, amelyet egy generáció megőrzésre érdemesnek tart. Swarbrooke (1994) definíciója szerint az örökségturizmus „az örökségen alapul, ahol az örökség egyrészt a termék központi eleme, másrészt a fő motiváció a turisták számára”.
Az örökségattrakciók népszerűsége abból fakad, hogy növekszik a társadalmi, de az európai ember igénye is, a „közös múlt”, a gyökerek felderítése iránt, másrészt az adott térség, régió egyediségének, sajátosságainak, örökségének kiemelésével előnyre képes szert tenni az erősen kompetitív európai turisztikai termékek piacán.
A határ menti és a testvértelepülések kulturális öröksége jelentős tényezőjévé vált a versenyképességnek, erőteljes hatása van Európa imására. A kulturális örökség olyan kisugárzását képes adni Európának, mellyel a szereplők azonosulni tudnak. Az azonosulás nem vitásan pozitív eredményeként változik a korábbi sztereotípiákon alapuló imázs, arculat, a térségi identitás indikátora, a County Identity. A County Identity keretet, a térségi identitások összegzését jelenti.
Tudatosítja ebben az értelemben, hogy az életminőség nemcsak az anyagi jólét függvénye. Az atmoszféra, a település hangulata, a rendezvények, a helytörténeti hagyományok, az értékek tisztelete és ápolása összetartó erőt jelentenek az adott térséghez, de tágabb értelemben Európához való kötődést eredményeznek. A helyi identitástudat erősítése a lokálpatriotizmus, a tradíciók, a hagyományok tiszteletéhez is hozzájárul, támogatja a térségi kohéziót.
A térségi kultúra, a kulturális örökség „szoft” tényezőként a térségi versenyképesség kategóriáját klasszikus értelemben determináló elemei mellett hangsúlyosan befolyásolja a regionális fejlődést, a turizmus számára felépítendő vonzástérképet, valamint nem utolsó sorban a vállalkozói, befektetői döntések kialakításában is szerepet kap. Ez a kultúraépítő, értékképző evolúciós folyamat a regionális fejlesztés stratégiaépítésének kiindulópontja, ahol a fókuszban a kulturális örökség egyetemes kategóriája áll.