Mezőgazdasági képzések ingyenesen Varsányban

Képzés kezdésének várható időpontja: 2013. szeptember

Gyógy- és fűszernövény-termesztő

(OKJ: 31 622 01 0100 21 03, OKJ: 31 622 01 0100 21 01)

Gombatermesztő

(OKJ: 31 622 0100 21 02)

A képzésben való részvétel feltételei:

1.      alapfokú iskolai végzettség (8 osztályos általános iskola)

2.      18. betöltött életév

3.      egészségügyi alkalmassági

További információk:

Pintérné Kanyó Judit

0630/299-7948

2013. április 24-26. között megrendezett Szakma Sztár Fesztivál első helyezettje Lehoczki Dávid varsányi bútorasztalos.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013-ban hatodik alkalommal rendezte meg a Szakma Sztár Fesztivált április 24-26. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban. A cél, a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése.

A Szakma Sztár Fesztivál az Európa bajnokság, illetve a Világbajnokság, EuroSkills és a    WorldSkills nemzetközi versenyek válogatói is.

A bútorasztalosok versenyét Lehoczki Dávid, a balassagyarmati Szondi György  Szakközépiskola és Szakiskola tanulója nyerte. Éjjeli szekrényt kellett összeraknia rejtett fiókkal, természetesen felületkezelve és lakkozva.

Dávid azt vallja, hogy a jó munkához türelem, rajztudás, térlátás és szakmai alázat kell; mindegyik elengedhetetlen feltétele a jó asztalosmesterré válásnak.

Ahogyan ő mondja: „Az Isten mindenkinek ad talentumot, nekem többet is, és ezekkel élni kell, meg kell tanulni használni őket.”

Hogyan lettél asztalos?

Édesapám asztalos, gyerekkoromban a fűrészporban játszottam és később sokat segítettem neki a műhelyben.  A gimnázium befejezése után a faipari szakközépiskolába mentem, ahol idén végeztem jeles bizonyítvánnyal.

Hogyan készültél a versenyre?

2012 decemberében hirdették meg a versenyt. Érdekes módon először nem akarták, hogy részt vegyek rajta. Végül Dancsó János maconkai asztalosmester ajánlott engem, mert első helyezést értem el 2012 novemberében Dunaszerdahelyen megrendezett nemzetközi asztalos versenyen, akkor sámlit kellett készíteni, félig takart fecskefarkú fogazással.

A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hirdette meg a Szakma Sztár versenyt. Az első fordulón írásbeli megmérettetés volt, aztán a középdöntőben rejtett fiók készítése volt a feladat; ez egy fecskefark alakú fogazással összeépített, ún. angol fiók.

A döntőben az ország legjobb hat asztalosa versenyzett. A munkadarab éjjeli szekrény volt. Két napig készítettük és közben szóbeli vizsgát is tettünk; két kérdés hangzott el, amelyre csupán 10 perc válaszadási időt hagytak.

Milyen szempontok szerint bírált a szakmai zsűri?

Szerkezet összeépítése nagyon fontos, nem lehetnek hézagok. Minden szögnek vinkliben kell lennie, vagyis derékszögben. A szekrényt tiplizni is kellett. Szakmai feltételeken kívül természetesen egy szép bútornak kellett születnie.

Az eredmény önmagáért beszél, a versenyen 1. helyezést értél el. Mit nyertél ennek révén?

2013. június 11-én ünnepélyes díjátadó volt a Parlamentben. Jutalomutazást kaptam Lipcsébe a WorldSkills világbajnokságra.

Arra gondoltál már, hogy vállalkozást alapítasz, hiszen a rajztehetséged révén a grafikai tervezést meg tudod valósítani és az asztalos mesterségnek köszönhetően kivitelezni is tudod?

Több tervem is van, szeretnék a közelben egy cégnél elhelyezkedni vagy elmenni az iskolába oktatónak. Édesapám is jó szakember, többször dolgozott már Ausztriában. Megbeszéltük, hogy kimegyünk dolgozni néhány évre, hogy anyagilag megerősödjünk, és aztán felszereljünk egy komoly műhelyt.

„Él” egy falu Észak-Magyarországon, Nógrád megye dimbes-dombos lankái között. Varsány évek óta csinosodó és egyre szerethetőbb, élhetőbb település. 

Közúton Balassagyarmat vagy Salgótarján felől juthatunk el ide. Egy biztos: a 22-es útról Szécsénynél dél felé kell letérni, s jó öt kilométer megtétele után erre a gyönyörű helyre érkezünk.

A történelemkönyvek már 1219-től emlegetik a falu létezését, jász néptöredékek letelepedésével, majd török vendéguralommal. Varsány 1562-ben Hasszán bin Ahmed hűbérbirtoka volt. A közeli Tábpuszta a középkorban önálló településként működött, ám a pusztán álló idős fűzfa védett, földre támasztott gallyai gyökeret eresztettek, s maguk is fává nőttek, így az egyetlen fa ligetté fejlődött. A ma is élő ligetté…

Varsány azonban nem a múltjából él. Jelene úgy alakul, mint valamikor a tábi fűzfának, csak manapság az itt élők mindennapjai, a település közösségi élete, a helyieket és térségbelieket összekovácsoló programok jelentik a ligetet, a nem csupán álmokat dédelgető, hanem a terveket megvalósító falut. A falut, amely a vidéki lét megőrzését tűzte ki képzeletbeli zászlajára – munkát, fáradtságot, összefogást nem sajnálva.

S ha valaki feltenné a kérdést: mit gondolnak a vidéki lét elnevezés alatt, gyorsan választ is kap. Itt szinte alig múlik el hétvége az év bármely hónapjában, amikor ne lenne valamilyen közösségi, jobb esetben össznépi rendezvény, legyen az óvodai, iskolai, hagyományőrző vagy kistérségi program. „Lendületben” él Varsány évek óta, ahol már országosan is ismert fesztiválokat, így a nemzetközi folklórtalálkozót, a lepényfesztivált, a Szent Mihály napi felvonulást, templomkerti koncertet, újabban helyi termelői piacot is rendeznek. De nem ugorjunk ennyire előre!

Ahhoz, hogy mindenki megelégedésére alakuljon a falu élete, szükséges egy olyan összekovácsoló erő, mint maga a polgármester, Pintérné Kanyó Judit és az általa vezetett önkormányzat. A faluvezető persze szerényen elhárítja ezt a megközelítést, ám a tényeket nem tudja letagadni. Judit asszony a Nógrád Turizmusáért Egyesület, a Nógrádi Kézműves Műhely Egyesület és a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesület vezetője. Amúgy civilként, régi értelmezésben társadalmi munkában. Mellesleg jól bírja, a civil szervezetek – melyek székhelye Varsány! – kiválóan működnek, és jó árukapcsolásnak tűnnek. De miért is ne, ha a tavaly átadott helyi Kézművesház és tágas kertje megadja az alaphangot a civil szervezetek munkájához. S még egy fontos adalék: Varsányban 12 bejegyzett civil szervezet működik!

Pintérné Kanyó Judit számára természetesen legfontosabb a falu, az itt élő majd 1800 lakos életének, életminőségének, lehetőségeinek kiaknázása. Ezért is a sok közösségi program, s ezért is igyekszik minden olyan alkalmat megragadni az önkormányzat vezetőjeként, melyek szebbé és jobbá teszik a varsányiak mindennapjait. Ennek egyik közelmúltbeli történése a falugazdaság megalakításavolt.

A faluközösség alkalmas volt régen és alkalmassá tehető ma is arra, hogy önmaga gazdaságát megszervezze – mondta a polgármester. – Az ellenben nyilvánvaló, hogy a felelős gazdálkodás megvalósulásához, az önkormányzatok feladatai közé a közfeladatok ellátását, a település gazdasági alapjainak megerősítését szolgáló és értékteremtő gazdálkodási feladatokat is fel kell venni. Ezt tettük mi, amikor önkormányzatunk megszavazta a falugazdaságként működő közhasznú szervezet létrehozását.

– Mit remélnek ettől, mennyiben változhat a falugazdaság működésétől a helyi életminőség?
– Varsányban – a kistérség más településeitől eltérően – mezőgazdasági vállalkozások működnek, melyek állattartással, növénytermesztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, de található a településen vágópont is. A falugazdaság legfontosabb jellemzői a falu szükségleteit figyelembe vevő, ugyanakkor a külvilágra a piaci hatásokra is nyitott, konkrét fizikai termelés és a szolgáltatások nyújtása, értem ez alatt például a közétkeztetés alapanyaggal történő kiszolgálását, vagy a környékbeli kereskedő cégekkel való együttműködést.

A polgármester véleménye szerint gyors sikerről nem szabad álmodozni, ellenben az tervezett ütemet tartva felvirágozhat a falugazdaság. Pintérné Kanyó Judit úgy fogalmazott, hogy az első fázis az önellátás korszaka, mely az indulást, a tanulást, a kapcsolatépítést jelenti. Nem az azonnali üzleti siker és nyereség a cél, hanem a munkára szoktatás, nevelés, a tapasztalatszerzés és a közösségépítés megindítása. Ezt követően erősödhet majd a gazdaság, a második szakaszba tervezett „piacosodással”. Ez a már kiépült, szinte „üzemszerűen” működő szervezet teljesítményének növelését, új gazdasági lehetőségek felfedezését, a falun belüli vállalkozásokkal történő együttműködés erősítését és a településről történő „kilépést” jelenti. A „kiteljesedés” pedig már valóban a „Kánaán”: együttműködés a térség termelési kereskedelmi és szolgáltató hálózataival, közös szervezetek alapítása, vagy belépés azokba. Integráció és kooperáció, klaszter, külföldi kapcsolatok – ez a jövő.

– De mindez ilyen egyszerűen menne? – kérdeztem a faluvezetőt.
– Szó sincsen róla. A falugazdaság új típusú szervezet, melybe a közmunka, a Start-munkaprogram, a segéd-és szakmunkások alkalmazása jól beilleszthető. Ennek kapcsán többször hangsúlyoztam: akik itt dolgoznak, azok nem a polgármesterért vagy a pártokért „vannak”, hanem a falunak, tehát a faluért, az egész településért tevékenykednek. A termelést, szolgáltatást „vállalatszerűen” kell vezetniük, szakértelmet igénylő, speciális logisztikai, szervezési, munkajogi feltételek között. A faluvállaltnak gyorsan kell reagálnia az élet alakulására, mert a gazdasági döntések meghozatala operatív szervezetet és azonnali mechanizmust igényel. Nem terhelheti a falu önkormányzatát napi döntésekkel, ugyanis saját, igaz az önkormányzattal egyeztetett tervei és eszközei alapján önállóan gazdálkodik. Amit tudni kell: alapvetően nem a nyereség a cél. A tevékenység ugyanakkor tartósan nem lehet veszteséges sem, ezért döntéseikért maguknak kell felelősséget vállalniuk. Ám a célokért tevékenykedve a fejlődés belátható időn belül bekövetkezhet, s reményeink szerint így is lesz.

– Miközben pedig elindítják a helyi termelői piacot is.
– A helyi termékek országszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Bizonyára azért, mert egészségesek, és egy ellenőrizhető termelési láncot követően kerülnek a fogyasztók asztalára. Ezek ismeretében döntött úgy önkormányzatunk, hogy 2013. május 11-én (szombaton), ezt követően pedig minden hónap második szombatján termelői piacot szervez a helyi közösségi ház melletti szabadidőparkban, hogy a háztáji élelmiszereket árusító környékbeli termelők közvetlenül értékesíthessék portékáikat, és kézműveseink is bemutathassák remekeiket a látogatóknak.

Írta: Vaskor István

Forrás: www.sokszinuvidek.hu