Varsányi Rozmaring Étterem
Csodálatos természeti környezetben, a múltat idéző emlékekkel, a helyi gasztronómia különleges palóc ízeivel, az autentikus kézműves közösség portékáival várja Önöket Varsányban a Rozmaring Étterem.
Különösen fontos és jelentőségteljes számunkra az Interaktív gasztronómiai oktató és bemutató tér a Rozmaring Étterem létrejötte, hiszen a 10 éve működő közfoglalkoztatási program kimenete is egyben. Jól kiegészíti a 2015-ben létrehozott varsányi falugazdaságot. Munkahelyeket teremt, komoly szerepe van a vidékfejlesztésben, hozzájárul a fiatalok helyben tartásához az itt élő emberek életminőségének a javításához. Régen várt, valódi, kézzel fogható gazdaságfejlesztésnek, a helyben megtermelt élelmiszerek feldolgozásának és felhasználásának lehetünk az élvezői. Mi komolyan gondoljuk, hogy az itt élők és a hozzánk érkezők palóc vendégszeretettel, falusi ízekkel, megélt és még élő hagyományokkal találkozhatnak. Mert fontos az örökség, a láng továbbadása.
Sokan és sokat dolgoztunk azért, hogy megépüljön Varsány jelenleg legszebb és mindez idáig legnagyobb beruházása.
Rendezvényekre, családi eseményekre (ballagás, elsőáldozás, esküvő, születésnap) rendelést felveszünk, kiszállításra is.
Az asztalfoglalásokat és a megrendeléseket folyamatosan fogadjuk, kérjük, hívják a 06/32 387-015-ös telefonszámot.
Falumúzeum
A Falumúzeum a Dózsa György út 24. sz. alatt található. Az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző paraszt házak állnak, ezek egyikében került kialakításra a Falumúzeum. Ez az épület egyedül álló, nincs több ilyen elrendezésben a településünkön.
| Ez az épület Szép Bözsi néni tulajdonában volt, és 1997-ben az önkormányzatnak adományozta, 2000-ben fejeződött be a felújítása. Akkor alakították ki benne a múzeumot. Ilyen elrendezésben több épület nem található Varsányban, ez azt jelenti, hogy egy fedél alatt van a lakórész és az istálló, mellette a tyúkól, gazdasági épület, a magtároló és a kamra. Kővel kirakott pince található alatta.Az épületet 1895-ben építették. Amikor belépünk az épületbe elsőként a konyhába, a pitvarba lépünk. Ebben a helységben a tisztálkodáshoz, étkezéshez szükséges tárgyakat helyezték el. Az utcára néző szoba, amit mi elsőháznak hívunk. A palóc építészeti stílusnak megfelelően a palóc tájakra jellemző a berendezése. Sarokra rendezett asztal két lócával, felette a lámpa, mellette a láda, vele szemben a fiókos kasznyi, ahogy itt hívták, mellette a felvetett ágy, amiben szalmazsák volt, szalmával kitömött trozsák és erre került párna vagy, ahogy itt hivták vánkos.
A párnák száma lehetett 3, 6, 9. A tetejére került a félbehajtott dunna. A vánkosok száma azt is megmutatta, milyen módos a család. Ahol 9 párna volt ott gazdagabb család lakott. Jellemző volt a két ablak között a házioltár, amit a család ünnepnapokon imádkozásra használt, itt olvastak fel a gyerekeknek a bibliából. Az oldalfal szentképekkel díszített és cifratányérokkal sorban elrendezve szorosan. A mennyezete gerendás-pallós. A gerendákra felakasztva találhatók a csizmák. Ezt a szobát nem használták a mindennapokban, itt az ünneplőruhákat tartották, lányoknak a hozományt gyűjtötték, halottat ravataloztak, vendégeket fogadtak. A padlózata döngölt föld volt és agyagos tehéntrágyával mázolták. A falak vastagságát, a széles küszöbfát arra is kihasználták, hogy kis szekrényt építettek bele. Az első házban az ifjú pár alhatott, ezt a szobát soha nem fűtötték. Téglát és cserepet melegítettek és azzal melegítették az ágyat. A bölcső mellettük volt. Az állóka, ami olyan, mint egy szék csak a közepén lyuk van, abba állították a kicsi gyereket, amikor tudott állni, hogy az anyuka mellette tudjon dolgozni. Innen származik az „Áll, mint katiban a gyerek” kifejezés. A második ház is hasonló volt, mint az elsőház. Ott is a sarokba rendezett asztal, lócák. Főleg lakószoba volt, itt lakott a család apraja nagyja. azért volt a sok lóca hogy a gyerekek le tudjanak ülni. Télen ide gyűltek össze az asszonyok fonni, kacsa és libatollat, tollyút fosztani. Itt meséltek a gyerekeknek, akik szerettek itt lenni. Az ágy sötétebb huzatban volt, mint az első házban, hogy ne kelljen túl gyakran mosni. A férfiak általában az istállóban aludtak főleg az idősebb férfiak a dikón. Dikónak hívták azt az ágy- szerűséget, amin aludtak, nyáron pedig a szénakazal tövében lehetett őket megtalálni. A lakószoba tehát a gyerekeknek és az asszonyoknak volt fenntartva. Amikor a fonással végeztek az asszonyok a szövőszéket, a szátvát is itt állították fel és azon szőtték tovább a különböző vásznakat, amikből zsákokat, lepedőket, törülközőket, ruhákat készítettek maguknak. Tehát önellátók voltak. Azt még érdemes tudni, hogy a településünk a patak két oldalára épült vagy terjeszkedett. A múzeum előtti részen is a kertek a patakparton vannak a locsoláshoz szükséges víz miatt. Az udvarban, szinte mindenütt kemence volt. A Falumúzem udvara szintén kitűnő rendezvényhelyszín, hagyományőrző és gyerekelőadások helyszíne. A Köles völgyi patakot, ami a települést kettészeli, jó szolgálatot tett a régi iskola, most Egészségügyi Központ épületénél, hiszen itt mostak a varsányi asszonyok, emellett az egyik forrásából ivókutat alakítottak ki. |
Sok szeretettel várjuk látogatóinkat.
Előzetes bejelentkezés:
Szép Vencelné
06 32 387-387
Varsányi Kézművesporta és Varróműhely
|
Az épület már húsz éve üresen állt, amikor a Nógrád Turizmusért Egyesület 2008-ban megvásárolta felújította. A varsányi Kézművesporta modern igényeket is kielégítő, palóc kontyos parasztház. A településünkre látogatóknak lehetőségük van arra, hogy varsányi látogatásukat egy kellemes éjjeli pihenéssel zárják. A szálláshely megkapta a FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) észak-magyarországi díját az év falusi vendéglátójának kategóriájában. A szálláshely besorolása: 4 napraforgós. A porta vendégháza 2015-ben elnyerte a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége “Év falusi vendégfogadója” címet az észak-magyarországi régióban. Az udvaron található nyitott szín szabadtéri programoknak ad helyet. Közepére kemence épült, melyben a házigazda kíséretében lehetőséget biztosítunk kemencés finomságok készítésére. Emellett rendezvények, összejövetelek alkalmából is bérelhető. A vendégház mellett, Varróműhely és Portékabolt működik. A Varróműhelyben a palóc minták felhasználásával készülnek napjainkban is kitűnően használható termékek: ingvállak, táskák, konyhai kiegészítők, illetve a levendulás és mintás anyagokból készült termékek, szütyők, párnák, terítők. Lehetőség van arra is, hogy egyéni kéréseknek tegyenek eleget az alkalmazottak. A termékek árairól a helyszínen illetve webáruházban, a www.varsanyiporteka.hu oldalon érdeklődhetnek. Egyes termékek megrendelésekre készülnek. Az elkészített termékek különböző alkalmakra lehetnek pompás ajándékok. Az itt dolgozók fő célkitűzése, hogy a vidékre jellemző minták és motívumok felhasználásával különböző jó minőségű, ízléses használati- és ajándéktárgyak kerüljenek a vásárlókhoz. A varsányi Portéka termékei egyedülállók.
|
További információk:
Hagyományőrzők Háza
A korábbi pártház, illetve iskolai, természettudományos-számítástechnikai épület 2015-ben újult meg pályázati úton a helyi önkormányzat és a helyi civil szervezetek közreműködésével. A felújított épület a varsányi hagyományőrzők előadásai mellett a helyi népviselet és életmód megőrzésében játszik nagy szerepet.
Az önkormányzati tulajdonú épület a Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület használatában áll.
Az egyesület keretén belül működő Muskátli Népdalkör előadásainak, a varsányi hagyományőrzéssel kapcsolatos termékek bemutatásának ad helyet, népviselet, tárgyi eszközök, fotódokumentáció, stb. Ezen túlmenően vidékfejlesztéssel és hagyományápolással kapcsolatos tanácskozások, konferenciák, esküvők, családi és baráti rendezvények megtartására is alkalmas.
További funkcióként a Hagyományőrzők Házában helyi termékeket is bemutatnak. Ez jó kiegészítője a Kézművesportán működő Portékaboltnak, továbbá a Palóc Szekrény Galériának, ahol a térségben élő kézműves mesterek alkotásai vásárolhatók meg.
Köztéri alkotások
800 éves emlékhely
Varsány első írásos emléke 1219-ből származik. A 800 éves évforduló tiszteletére készült egy három szimbólumot ábrázoló alkotás a Községháza előtti parkban. A kereszt, a hit és a kereszténység jelképe. A tulipán tükrözi a hagyományok tiszteletét és a szív, ami a szeretetet és az összetartozást szimbolizálja.
Szent Mihály Szobor
Szent Mihály Római Katolikus Templom előtti téren található egy különlegesen szép Szent Mihály szobor, melyet 2016.szeptember 29-én szentelt meg és adott át Ocsovai Gábor Grácián atya.
A szobor Gábor atya adományozásából valósult meg. Elkészítője Manhertz István művész úr.
II. Világháborús Emlékmű
A Római Katolikus Templom és a Községháza közötti területen került felállításra Bobály Attila szobrászművész által készített, a II. világháború helyi áldozatainak emlékét megörökítő emlékmű. A szobor avatására 2002. október 23-án ünnepélyes keretek között került sor.
A 375 cm magasságú emlékmű mesterségesen kialakított dombra lett helyezve, fő eleme a középen látható mitikus állatfigurákkal díszített bronz életfa, amely a kereszt súlya alatt eleső Krisztus-alakkal a Jesse fája motívumra utal. A mű alkotóelemei: baloldalt várandós asszony, jobboldalt egy katonafigura, mindezek alatt – a kőtalapzat elülső részén két bárányfigura, hátulsó oldalán kígyómotívum, melyek domborműszerűen kerültek megjelenítésre.
A Képző-és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye alapján: „ A plasztika többrétegű jelentéstartalma egyaránt idézi az ősi magyar hitvilágot (a fán látható, szarvasagancsot viselő paripa) és a keresztény szenvedéstörténetet.” Az emlékmű magában hordozza a születés és a halál gondolatát.
Az emlékmű megvalósulását a Varsány Fejlődéséért Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatása tette lehetővé.
Emlékmű az I.világháború varsányi hősi halottjai emlékére
A hadbavonult varsányiak közül huszonketten soha nem térhettek haza falujukba, hősi halált haltak. Emléküket az 1924-ben a templommal szemben felállított emlékmű őrzi.
Millecentenáriumi emlékmű
Az emlékmű a Közösségi Ház melletti, Millecentenáriumi emlékparkban áll. Varsány Község Önkormányzata állíttatta, 1997-ben.
Trianoni kopjafa
2012-ben készült el a település új zöld színfoltja, az általános iskola melletti Emlékpark. 2012. május 19-én a Homoródkarácsonyfalván, testvértelepülésünkön élő fafaragó által készített Trianoni kopjafa felállítására került sor.
1956-os emlékfa
Az Emlékparkban kapott helyet az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére készült kopjafa, melyet Kanyó Balázs nógrádsipeki fafaragó készített.
Harangláb
2013. március 15-én a Varsány Község Önkormányzata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére haranglábat avatott fel. A famunkálatokat Kanyó Balázs nógrádsipeki fafaragó, a kovácsolt szerkezeti részt Király Bálint készítette, a költségeit dr. Percze László és Vladár Zsuzsanna fedezték.
Szent Rókus-szobor
Az Orvosi Rendelő és a Gondozási Központ szomszédságában felállított Szent Rókus-szobor, montpellier-i patónus. Az orvosok, a kórházak, a járványos betegségben szenvedők és a rabok védőszentje. Legendája szerint csodatétellel gyógyított pestises betegeket. Előkelő családból származott , apja halála után szétosztotta örökségét a szegények között, és mint Szt. Ferenc harmadrendjének tagja Rómába ment zarándoklatra. Útközben pestises betegeket gyógyított; Piacenzánál ő is megkapta a betegséget, de csodás módon, egy kutya segítségével megyógyult. Általában kezében vándorbottal, zarándokként, combján pestises sebekkel ábrázolják, vagy amint egy kutya nyalogattja a sebeit. Tisztelete a 15. sz.-tól terjedt el.
Nepomuki Szent János szobor
Az utak védőszentjeként a Nógrádsipek felé vezető út mellett, a falu szélén áll. Varsány Község Önkormányzata állíttatta, 1996 –ban.
Stációk és Kálvária
A falu központjából 14 stáció vezet ki a temetőben lévő Kálváriához.
