Falumúzeum

A Falumúzeum a Dózsa György út 24. sz. alatt található. Az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző paraszt házak állnak, ezek egyikében került kialakításra a Falumúzeum. Ez az épület egyedül álló, nincs több ilyen elrendezésben a településünkön.

Ez az épület Szép Bözsi néni tulajdonában volt, és 1997-ben az önkormányzatnak adományozta, 2000-ben fejeződött be a felújítása. Akkor alakították ki benne a múzeumot. Ilyen elrendezésben több épület nem található Varsányban, ez azt jelenti, hogy egy fedél alatt van a lakórész és az istálló, mellette a tyúkól, gazdasági épület, a magtároló és a kamra. Kővel kirakott pince található alatta.Az épületet 1895-ben építették. Amikor belépünk az épületbe elsőként a konyhába, a pitvarba lépünk. Ebben a helységben a tisztálkodáshoz, étkezéshez szükséges tárgyakat helyezték el. Az utcára néző szoba, amit mi elsőháznak hívunk. A palóc építészeti stílusnak megfelelően a palóc tájakra jellemző a berendezése. Sarokra rendezett asztal két lócával, felette a lámpa, mellette a láda, vele szemben a fiókos kasznyi, ahogy itt hívták, mellette a felvetett ágy, amiben szalmazsák volt, szalmával kitömött trozsák és erre került párna vagy, ahogy itt hivták vánkos. 

A párnák száma lehetett 3, 6, 9. A tetejére került a félbehajtott dunna. A vánkosok száma azt is megmutatta, milyen módos a család. Ahol 9 párna volt ott gazdagabb család lakott. Jellemző volt a két ablak között a házioltár, amit a család ünnepnapokon imádkozásra használt, itt olvastak fel a gyerekeknek a bibliából. Az oldalfal szentképekkel díszített és cifratányérokkal sorban elrendezve szorosan. A mennyezete gerendás-pallós. A gerendákra felakasztva találhatók a csizmák. Ezt a szobát nem használták a mindennapokban, itt az ünneplőruhákat tartották, lányoknak a hozományt gyűjtötték, halottat ravataloztak, vendégeket fogadtak. A padlózata döngölt föld volt és agyagos tehéntrágyával mázolták. A falak vastagságát, a széles küszöbfát arra is kihasználták, hogy kis szekrényt építettek bele. Az első házban az ifjú pár alhatott, ezt a szobát soha nem fűtötték.

Téglát és cserepet melegítettek és azzal melegítették az ágyat. A bölcső mellettük volt. Az állóka, ami olyan, mint egy szék csak a közepén lyuk van, abba állították a kicsi gyereket, amikor tudott állni, hogy az anyuka mellette tudjon dolgozni. Innen származik az „Áll, mint katiban a gyerek” kifejezés. A második ház is hasonló volt, mint az elsőház. Ott is a sarokba rendezett asztal, lócák. Főleg lakószoba volt, itt lakott a család apraja nagyja. azért volt a sok lóca hogy a gyerekek le tudjanak ülni. Télen ide gyűltek össze az asszonyok fonni, kacsa és libatollat, tollyút fosztani. Itt meséltek a gyerekeknek, akik szerettek itt lenni. Az ágy sötétebb huzatban volt, mint az első házban, hogy ne kelljen túl gyakran mosni. A férfiak általában az istállóban aludtak főleg az idősebb férfiak a dikón. Dikónak hívták azt az ágy- szerűséget, amin aludtak, nyáron pedig a szénakazal tövében lehetett őket megtalálni. A lakószoba tehát a gyerekeknek és az asszonyoknak volt fenntartva. Amikor a fonással végeztek az asszonyok a szövőszéket, a szátvát is itt állították fel és azon szőtték tovább a különböző vásznakat, amikből zsákokat, lepedőket, törülközőket, ruhákat készítettek maguknak. Tehát önellátók voltak. Azt még érdemes tudni, hogy a településünk a patak két oldalára épült vagy terjeszkedett. A múzeum előtti részen is a kertek a patakparton vannak a locsoláshoz szükséges víz miatt. Az udvarban, szinte mindenütt kemence volt. 

A Falumúzem udvara szintén kitűnő rendezvényhelyszín, hagyományőrző és gyerekelőadások helyszíne. A Köles völgyi patakot, ami a települést kettészeli, jó szolgálatot tett a régi iskola, most Egészségügyi Központ épületénél, hiszen itt mostak a varsányi asszonyok, emellett az egyik forrásából ivókutat alakítottak ki.

 

Sok szeretettel várjuk látogatóinkat.

Előzetes bejelentkezés:
Varsány Község Önkormányzatánál
0632/387-387